Kémény száján füstgyerek
erre-arra tekereg.
Uzsgyé! Apja nem látja,
elindul a világba.
Szellő-szekér arra jár.
Kocsisára kiabál:
„Jó lenne, ha felvennél,
s egy faluig elvinnél!”
„Egy faluig? Kettőig!
Elviszlek a felhőkig!”
A felhőkig elvitte,
s az egyikre letette.
Most is ottan sírdogál,
soha haza nem talál.
/Gazdag Erzsi/
